Címlap

Kiknek Ősi Tűz vezeti kardját...

Ambakaj képe

Az Ősi Tűz Történelmi Vívó Egyesület és Magyar Szablyavívó Szövetség célja a szablyavívást visszahozni a köztudatba, mint eredeti, magyar harcművészetet. A következőkben László Balázs, az Ősi Tűz Történelmi Vívóegyesület alelnöke és a Magyar Szablyavívó Szövetség elnökségi tagja mutatja be egyesületét.

Edzőink 1996-ban kezdtek el szablyavívással foglalkozni.
Kezdetben csupán kísérleti régészeti szinten foglalkoztunk a szablyával, mint fegyverrel. Az idő múlásával azonban megfogalmazódott az igény, hogy harcművészeti szinten folytassuk a vívás gyakorlását.

Akkoriban azonban még nem léteztek olyan sportegyesületek, amelyek a szablyavívással foglalkoztak volna. Így csapatunk 2000-ben alakult, végleges bejegyzést 2005-ben kapott az egyesület a bíróságtól. A hosszas eljárás abból adódott, hogy csapatunk volt az első, aki sportegyesületi kérelmet nyújtott be a cégbíróság felé. Nem volt kidolgozott protokoll az államigazgatás felől, hogy mit kell megkövetelni az egyesület struktúrájában és működésében...

A teljes cikket itt olvashatod>>

IP Location Tracking
Bejelentkezés
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.
QR Kódunk

qr code

 

Kompatibilis mobiltelefonnal olvasható kód.

Events
« február 2012 »
hkszecspszov
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829
Üdvözlünk Vándor:
38.107.179.226
38.107.179.226

A Tűz Táncosa

Tüzes táncát járja, kitörve porozva,
Gyúlnak női szívek, vágytól csorogva,
Karjának izma, hullámként szépen rándul,
Talpa dobbanása, éledve lángcsóvákat árul.
Erős teste tűznyelvként, vibrálva lengedez,
Mozdulata, tekintete, hívóan hozzám cseng.

Felkért lángoló táncra azon az éjen,
Szívem lélekparázsból felgyulladva égett.
Keringve ölelve, lélekben az égbe szálltunk,
Hisz sóhajtva, álmodva, egymásra vártunk.
Éhes szemek, fájva, sértődve minket néznek,
Táncunk korbácsütés lelkük kihalt tüzének.

De jött a hajnal, a másnap, egy másik éjjel,
Táncát hevesen ajánlva más szívnek ígérte!
Arccal porba hullva fekszem, szégyenkezve,
Perzselt szívem féltékenyen, törve vérezve?
Tüzét pecsétként, lényembe mélyen véste,
Pernyeselymek szálltak belőlem széjjel?

Bosszút állnék, haragot hevesen szítanék,
De íly magasra törve, senkivel nem lángolnék.
Fájó bélyegét hordozom, vadult éji mulatságnak,
De erejével feltöltve, büszkén indulok új világnak.

Táncol a kard

Táncol a kard kezében,
Vígan suhan, nevetve pörög,
Táncol a kard kezében,
Csillannak fémesen írt körök,
Ereje fellendül a légben,
Lépést zár hátra, előre megnyit,
Fegyver villan a kezében.
Mutatványa szívekben tüzet nyit.
Táncol a kard kezében,
Kecsesen mozog karja, válla,
Táncol a kard kezében,
Mozgása versenytánc lendület,
Táncol a kard kezében,
Arca mosolyog felderülve.

De vége a táncnak, feszül a kard,
Kört ír a Földre, Ő belül marad,
Az arc komorrá vál, erőt rejt a test
Fenyegetve támad táncoló fegyvere.